Én Ablakom Murakeresztúron
Országos hálózat Kik vagyunk? →Kérhet helyszíni felmérést, vagy online is összeállíthatja az ablakokat.
Ingyenes, kötelezettségmentes felmérés
Szabvány vagy egyedi méret? Tervezze meg nyílászáróit online.
Megnézem az online árakat ablakarajanlat.hu
Murakeresztúron 686 lakás van, és a 2022-es népszámlálás szerint közülük 529 épült 1981 előtt. A községben a fa gyakoribb tüzelőanyag, mint a gáz: 547 lakásban fűtenek vele, gázzal 327-ben. Panel falazatú lakás nincs, 2011 után épült lakást pedig a népszámlálás nem talált. Ezekből az adatokból és a helyi rendeletből állítottuk össze az alábbi tudnivalókat.
Kiszolgáló partner
A murakeresztúri megkereséseket az Én Ablakom nagykanizsai partnere fogadja; a községben saját irodánk nincs.
A murakeresztúri lakások 52%-a (357 lakás) 1961 és 1980 között épült, további 124 lakás 1946 és 1960 között, 48 pedig 1946 előtt. 2001 és 2010 között 26 lakás készült, azóta egy sem. A lakások 77%-a tehát 45 évesnél idősebb épületben van.
A fűtésben a fa a meghatározó: 547 lakásban (80%) fűtenek fával, sok helyen gázzal együtt. Saját kazánja 399 lakásnak van, 287-ben helyiségenként fűtenek, közös kazán és távfűtés pedig nincs. Fatüzelésnél minden rés, amelyen át kiszökik a meleg, több elégetett fát jelent. Ezért itt az új ablak légzárása és a beépítési hézagok gondos tömítése legalább annyit számít, mint az üvegezés.
A lakások 97%-a tégla, kő vagy kézi falazóelem falazatú, vályogfalú lakás pedig 5 van. A népszámláláskor 68 lakás (10%) nem volt lakott. A lakások többsége nagy: 250 háromszobás és 248 legalább négyszobás lakást írtak össze. Ha a sok ablakot nem egyszerre cseréli, a felméréskor érdemes minden nyílást lemérni, hogy a később sorra kerülő ablakok is ugyanolyan osztásúak és színűek legyenek – ez az utcakép miatt is számít.
Murakeresztúr településképi rendelete (15/2017. (XII. 28.)) a helyi védett értékekre ír elő részletes ablakszabályokat. A 17 egyedileg védett tétel többsége kereszt, emlékmű, kút vagy kápolna; lakóházként a Szigeti utca 44. szerepel a listán. A védett épületeken meg kell őrizni az eredeti anyaghasználatot, a nyílászárók díszítését, tok- és szárnyméretét, arányait, valamint a nyílás- és osztásrendet. Tetőtér-beépítésnél az utca felőli oldalra csak tetősíkba épített ablak vagy a ház karakteréhez illő tetőfelépítmény kerülhet.
A nem védett házakra a településképi szempontból meghatározó területen vonatkozik előírás; ezt a területet a rendelet csak térképen jelöli ki. Itt az épület nyílászáróinak ritmusa – vagyis az ablakok elrendezése, mérete, sorolása – illeszkedjen az együtt látható utcaképbe.
A védett és a meghatározó területen az engedély nélkül végezhető munkák közül a közterületről látható homlokzat megváltoztatása településképi bejelentéshez kötött; kötelező szakmai konzultációt a rendelet nem ír elő. Hogy a háza a térképen jelölt területre esik-e, azt a murakeresztúri önkormányzat tudja megmondani – ez az összefoglaló csak tájékoztat, nem hatósági állásfoglalás.
A rendelet a településképi szempontból meghatározó területet csak a 2. melléklet térképén határolja le, szöveges utcalistát nem ad. A térkép a rendelet mellékleteként az NJT-n érhető el, kérdés esetén pedig az önkormányzat segít.
Védett vagy meghatározó területen akkor, ha a munka megváltoztatja az épület közterületről látható homlokzatát (29. § (2) a)). Azonos méretű és osztású csere esetén is érdemes előre rákérdezni az önkormányzatnál, hogy szükséges-e.
Részletekben végzett cserénél is érvényes, hogy a meghatározó területen a nyílászárók ritmusának illeszkednie kell az utcaképbe (20. § (1)). Ezért a később beépített ablakok is legyenek ugyanolyan osztásúak és színűek, mint az elsők.